Anyák napja

Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál,
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem...
s megcsókoltad orcám.

Ölelgettél, cirógattál,
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
- bármi rosszat tettem.

Oly sok éjjel virrasztottál
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül
sose múlt el este.

Beszédre is tanítottál -
szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon,
hogy szeretlek téged.

Ahogyan a barna mackók
szeretik a mézet,
Édes, drága jó Anyácskám
úgy szeretlek téged.


 Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
És tehozzád hogyan szóltam,
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad, mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél?
Akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?

Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam
vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?

Föld napja





Április 22.-én ünnepeljünk a Föld napját, amiről a bölcsődés gyermekekkel is megemlékezünk. Az idei évben ez is máshogyan alakult, de minden ember elgondolkodik ezen a napon, miért is fontos számunkra, hogy megóvjuk a földünket. Sok sok színes és érdekes ötlettel hívhatjuk fel a gyermekke figyelmét is ezen a napon. 

Orgoványi Anikó: A föld napja

Földünk egy nagy pöttyös labda,

száguld, röpül, mi meg rajta

csücsülünk, pörög, forog az ebadta,

csoda, hogy nem szédülünk.

Jobbra dűl, meg balra dűl,

hol melegszik, hol meg hűl.

pötty van rajta ezeregy,

szárazföldek, tengerek.

Zöld pöttyök a dzsungelek,

óceánok kéklenek,

sárgállnak a sivatagok,

sajna, foltjuk egyre nagyobb.

Nyüzsgő pont is rengeteg,

ezek meg mind emberek,

jönnek-mennek, tesznek-vesznek,

s nőnek a szeméthegyek.

Vigyázzunk a Földanyára,

e hátán cipelő labdára,

nem kell hozzá menetjegy,

s nincs belőle több, csak egy.


Én kis kertet kerteltem...

Én kis kertet kerteltem,

bazsa rózsát ültettem.

Szél, szél fújdogálja,

eső, eső veregeti.

Húsvéti készülődés...

Kedves Szülők és Gyermekek! 
Hamarosan megérkezik a Húsvét, ezért összeállítottunk számotokra egy kis ízelítőt énekekből, mondókákból és versekből, hogy megkönnyítsük a készülődést az ünnepre. 
 

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik.

Húsvéti jelképek és hagyományok

Húsvéti nyúl

Nincsen húsvét nyuszi nélkül. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, állítólag Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért vagy haragjában nyúllá változtatott. Így kapott helyet a húsvéti ünnepkörben a furcsa nyuszi, ami fészket rak és azt tojásokkal tölti meg.

Húsvéti tojás

A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat, a készen kapható színes tojásfestékektől kezdve a természetes alapanyagokon át a viaszos írókázásig.

Húsvéti locsolás

A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a friss vizet. Manapság a kölnivel való locsolás szokását éljük, bár falun és a néphagyományokat őrző közösségekben előkerülnek a vízzel teli vödrök.

Locsoló versek:


Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?

Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?

Kerek erdőn jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Meg szabad-e locsolni?

Mondókák:


Mentovics Éva: Tavaszi mondóka

Tegnap éjjel álmot láttam,

illatozó réten jártam.

Kismadár szállt a magasba,

azt dalolta: húsvét van ma.


Péter Erika: Húsvétra

Régen elmúlt már az újév,

tavasz virrad, itt a húsvét!

Virág, barka, nyuszi, tojás,

sonkaillat, fonott kalács.

Megérte a várakozást,

festhetjük a piros tojást!

Nyuszi fülét hegyezi...

Nyuszi fülét hegyezi,
nagy bajuszát pödöri,
répát eszik rop, rop, rop,
ugra-bugrál hopp, hopp, hopp.

Dalok:

Nyuszi Gyuszi

Nyuszi ül a fűben


Erdő szélén házikó


Hová mész te kis nyulacska


Idesüss Bölcsisek kedvenc mondókái, énekei

Sokan szoktátok kérdezni, hogy mik azok a mondókák, énekek amit nap mint nap

hallanak a gyerekek. Szeretnén megosztani Veletek ezekből párat.

Mackó, mackó ugorjál

Mackó, mackó, ugorjál,
mackó, mackó forogjál!
Tapsolj egyet,
ugorj ki.


Tarka szárnyú pillangó

Tarka szárnyú pillangó,
ici-pici lepke.
Légy te mindig hűséges,
szófogadó lepke.
Hipp ide, hopp oda,
száll a pillangó tova,
messze, messze, messze.
A pillangót megfogtam,
itt van a kezembe.
Engedjük el a pillangót.

Süssünk, süssünk valamit

Süssünk, süssünk valamit,
Azt is megmondom, hogy mit!
Lisztből legyen kerekes,
töltelékes, jó édes.
Sodorva, tekerve,
Túróval bélelve,
Csigabiga rétes,
Kerekes és édes.

Így ketyeg az óra...

Így ketyeg az óra, tik-tak jár
benne a manócska kalapál.
Ha megáll az óra, és nem jár,
alszik a manócska és nem kalapál.